A dőlt és az
álló írással tanultak kézírásának eltérései 11-12 éves
korban
Szakdolgozatomban a hagyományos
álló írással, illetve a dőlt betűs írással tanult 11-12
éves gyerekek írását hasonlítottam össze. Úgy gondolom,
hogy a kapott eredmények ismerete fontos lehet minden
grafológus számára, így közzéteszem a lényegesebb
eredményeket.
A
dőlt, illetve a hagyományos álló írással tanult írások igen
fontos jellemzőkben eltérnek egymástól. Ezek a jellemzők a
következők:
1. Az ovált
érintő valamennyi mérhető és megfigyelhető jelenségben,
tehát az ovál szélességében, magasságában, teltségében,
dőlésében, és ezekkel összefüggő módon alakjában. Álló
írással kevésbé jobbra dőlő, magasabb, szélesebb és teltebb
oválok keletkeznek, a körforma gyakoribb megjelenésével.
Dőlt írásnál az oválok alacsonyabbak, keskenyebbek, kevésbé
teltek, erősebb jobb dőlést mutatnak, jellemző alakjuk az
ellipszis vagy a csepp alakú ovál.
2. Az írás
dőlésében az
összes mérhető jellemzőnél, tehát a törzsvonalak, hurkok és
oválok dőlésében: minden esetben a dőlt írással írók írása
erősebb jobb dőlést mutat.
3. Egyéb méretbeli eltérések: eltér a kezdővonal
hossza: a dőlt
írásúak hosszabb kezdővonalat írnak. Szintén különbözik
az ékezet
zónafoglalása: dőlt írással nagyobb
zónafoglalású ékezetek keletkeznek.
4. Egyes alaki
tényezők is
eltérnek: árkádok, illetve szögek megjelenése az
m
és
n
kötővonalánál
eltér: dőlt írásra az árkádosítás, állóra inkább a szögek
megjelenése jellemző. Jellegzetes alaki eltérések
származnak a kétféle dőlés meglétéből is, nemcsak az
m
és
n
esetében, hanem
a p
és
r
betűknél is.
Nem
térnek el a két írás esetében a térkezelés
alapvető jellemzői,
tehát az írástömb elhelyezése, a margók nagysága, a
sortávolság, betűszélesség, betűtávolság, és a szótávolság
megegyezik a két esetben, szintén nincs eltérés a
t-áthúzás
és a végvonal szélessége esetében.
A kimutatott eltérések felvetik a grafológiai értelmezés
kidolgozásának szükségességét a dőlt írás sajátosságainak
megfelelően. Szintén szükségesnek látjuk a téma további
vizsgálatát, mégpedig a két írással tanultak írásának
összevetését a serdülőkori változások után. A jelenlegi
vizsgálat a serdülőkor kezdeti pillanataiban készült,
amikor a tanult írás jellegzetességei nagyrészt még
megfigyelhetők. Érdekes és fontos lenne azonban annak
vizsgálata, hogy a személyiség serdülőkori kialakulása és
megszilárdulása után milyen eltérések figyelhetők meg a
kétféle írással tanultak írásában.
Berkes
Tímea