Részletek elkészült elemzésekből

Az itt szereplő elemzések részleteinek nyilvános felhasználásához a kézírás készítője vagy gondviselője írásos beleegyezést adott.

Pályaorientáció (A kézírás készítője 13 éves nő, iskolás)

„(...) Érdeklődése a humán és a reál területek felé majdnem azonos mértékű. Humán érdeklődését erősíti nyitottsága, befogadókészsége, érzelmi beállítottsága, reál érdeklődését pedig a meglévő kontroll, egyszerűsítő képesség, analizáló képesség és bizonyos mértékű távolságtartása másoktól (erről ld. később). Ezek alapján a reál területek iránti érdeklődés egy kicsivel erősebbnek mondható.
Az elméleti/szellemi, a gyakorlati/érzelmi és az ösztönterületek egyaránt fontosak. A legerősebb húzóerők most a szellemi/elméleti és a fizikai/ösztönterületek irányában működnek, de ezt kiegyensúlyozza a gyakorlati, mindennapi életre fordított energia. Sok szellemi élmény éri most, és sok fizikai, testi és ösztönélmény. A hangsúly a gyakorlati érdeklődésen van.
(...)
Alaposan, kontrolláltan, nem túl gyorsan dolgozik, de rendkívül hatékonyan: valódi eredménye van munkájának, és képes kitartóan dolgozni nehéz feladatokon is. Kihasználja a rendelkezésére álló időt, idő szűkében „rákapcsol”.
Kisebb vagy rutintevékenységeket nem kell terveznie, igyekszik a részletekben egyszerűsíteni a dolgát. Nagyobb feladatoknál igyekszik tartani a tervet; ez sokszor az egyes munkafázisokon belül sikerül. Ötletei sokszor megmaradnak elméleti vagy kigondolás szinten, időnként azonban nagyon jól sikerül őket megvalósítania.
Bár nem gyakorlott még benne, de képes az önálló munkavégzésre. A felelősséget is tudja vállalni munkájáért. Dominanciaigénye reálisan felmért képességein alapul; nem törekszik kiemelkedő pozícióra, de szereti, ha páros munkánál vagy kisebb csoportban ő az irányító. Szellemi képességei megvannak vezető pozíció betöltésére, bár még nem gyakorlott az önálló munkavégzésben és nem elég dinamikus, rugalmas személyiség ahhoz, hogy néhány főnél nagyobb társaságot irányítson - de ez nem is igazán célja.
A monoton munkákat nem neki találták ki, bár elég fegyelmezett ahhoz, hogy ha arra kerül a sor, azt is el tudja végezni, érzelmi életének hullámzásai azonban akadályozni fogják ebben. Gyakorlatias beállítottságú.
(...)
Lehetséges pályairányok
Az itt felsorolt pályairányok nem fontossági sorrendet jelentenek.
1. gazdasági pályák: Ezekre a pályákra kitartása, kontrolláltsága, racionalitása, döntési képessége teszi alkalmassá, valamint az, hogy nem kívánnak sok emberrel tartott folyamatos kapcsolatot. Szintén jellemzője ezeknek a pályáknak a társadalmi és anyagi elismertség, ami fontos a számára. E szakmák végzése során az állandó önképzés elengedhetetlen; ez szellemi kíváncsiságát is kielégítheti. E pályák hátránya viszont az ő szempontjából, hogy az érzelmi beállítottság nem jelenhet meg a munkavégzés során. Ilyen pályák lehetnek például a közgazdász, a mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló. Utóbbi pályáknál azonban figyelemmel kell arra is lenni, hogy az állandó határidők gyakori stresszt okoznak.
2. informatikai pályák: E pályák előnye, hogy racionális, kitartó és pontos munkavégzést igényelnek, fontos bennük az átlátóképesség és az elvonatkoztatási készség. A pályairánynak vannak olyan szakmái, amelyek önálló munkavégzést lehetővé tesznek. A szakmák anyagi megbecsültsége jó, emellett a számítástechnika fejlődése miatt állandó szellemi kihívást is jelentenek. A pályairányhoz tartozó szakmák például az informatikus és a programozó.
3. agrár szakmák: ezeknél a szakmáknál érzelmi beállítottsága nagyobb szerepet kaphat, hiszen növényekkel vagy állatokkal foglalkozhat. Vannak a szakiránynak olyan szakmái, amelyek az elméleti tudás gyakorlati megvalósítását teszik lehetővé; ezekhez racionalitása, átlátóképessége is szükséges. Ilyen szakmák például a tájépítészmérnök, az erdõmérnöki, tájrendezõ és kertépítõ mérnöki, kertészmérnöki szakmák, de akár az állatorvos szakma is elképzelhető. Az e pályairányhoz tartozó szakmák némelyikénél figyelembe kell venni azt is, hogy nem allergiás-e olyan anyagokra, amelyekkel a munka során találkozik (pl. állatszőr vagy virágpor).”


Teljes személyiségkép (20 éves szemüveges egyetemista nő, kétkezes, jobb kezével ír, jobb hüvelykujja két helyen el volt törve)
I.
„(...) Gyors gondolkodása lehetővé teszi számára, hogy az adódó helyzetekben hamar kiismerje magát, és annak megfelelően nyilvánuljon meg. Jól alkalmazkodik a helyzetekhez, kellő diplomáciai érzékkel tud viselkedni a különböző szituációkban. Látja, mi a fontos és mi nem az, bár érzelmei nagyon befolyásolhatják ennek eldöntésében, és néha túl gyors is ahhoz, hogy megálljon a részleteknél. Ennek ellenére alapvetően nagyon jó a lényeglátó képessége. Inkább diplomatikus, és, mivel jó helyzetfelismerő, jól alkalmazkodik; rugalmassága nem annyira a kapcsolattartásban nyilvánul meg, mint inkább a helyzetekhez való alkalmazkodásban.
Gondolkodásmódjára az egészleges látásmód, a szintetizálásra törekvés a jellemző, a részletekkel kevésbé foglalkozik, mindennek a lényegét, nagyobb struktúráját és az összefüggéseket igyekszik megragadni. A rendelkezésére álló információkat jól tudja rendszerezni. Következtetőképessége is az összefüggésekre alapul.
(...)
Érdeklődése a humán és a reál területek felé egyaránt megnyilvánul. A humán területek iránt érzelmi beállítottsága, diplomáciai érzéke, a reál területek felé elvonatkoztató képessége, meglévő távolságtartása, átlátó-és rendszerezőképessége miatt fordul szívesen. Inkább az elméleti dolgok érdeklik, mint a gyakorlat, bár megvan a képessége arra, hogy az elméleteket a gyakorlatban hasznosítsa.
(...)
Alapvetően érzelmi beállítottságú; érzelmei nagyon erősen befolyásolják, nehezen tartja őket kordában. Spontán, természetes módon nyilvánul meg.
Nagyon érzékeny, és, mivel nagyon nyitott, ezért szinte mindenhonnan folyamatosan érik a benyomások, amelyek folyamatosan kibillentik egyensúlyából. Törekszik az érzelmei feletti kontrollra, de időnként indulatai elragadhatják.
(...)
Önmagával való viszonyában kettős tendencia figyelhető meg: egyfelől egészséges mértékben igényel magának teret a világból; van egy pozitív, előrevivő, produktív szemlélete, ami az önmagához való viszonyban is megnyilvánul; a szellemi - érzelmi - fizikai késztetések viszonylag kiegyensúlyozottak nála. Ugyanakkor feltűnő, hogy milyen kis szerepet szán magának, belső komfortérzete nem erős, és önértékelése általában változékony.
Az önfejlesztésre leginkább szellemi területeken van igénye. Erős késztetései vannak a fejlődésre, és megvan az igénye az önmegvalósításra. Erre képességei is megvannak; nagyobb belső stabilitás kialakítása a segítségére lehet ebben.(...)”